Szakadó esőben érkeztünk meg Királylehotára, ahol a soha ki nem fogyó kontingens kaja mentett meg minket a furcsa szlovák szokásoktól, miszerint az emberek első nap nem éhesek… :) De ez nem tartott minket vissza attól, hogy este a nyitó ünnepségen teljes erő/hangbedobással, mindenkinél hangosabban próbáljuk megmutatni „milyen is az a magyar virtus”.

1.  Programnap: Aeris (levegő)

Reggel, miután felültünk a 7:20-as buszra, és megettük a reggelinket, megérkeztünk egy Liptovsky Anna nevű icipici kihalt faluba, annak is a temetőjébe. A horrorisztikus gondolatok után kiderült, hogy „csak” egy utacskát kell ásni a temetőbe

vezető dombra. A szorgos kis kezek elnyerték a méltó jutalmukat egy cukorfogsoros nyelv formájában. Délután egy szabadtéri múzeumban (archeológiai parkban) bontottuk le a lépcsőt és építettük újjá. Este pedig élen a lengyelekkel hatalmas cserkészjáték partit csaptunk.

2.  Programnap: Aqua (Kenuzás, kajakozás, vitorlázás, longboatozás)

Reggel nyolckor keltünk, majd miután lekéstük a reggeli osztását, buszra szálltunk, és Liptovská Mara-be indultunk, ahol a Banana Republic-kal felvontuk a zászlót és párosával kenukba ültünk. Itt labdákat gyűjtöttünk a vízből, ami jó kis vizicsatává alakult. Ezután a csapat fele longboatokba, a másik fele vitorlásokba szállt. A szél felerősödött, emiatt előbb kiértünk a partra, és indultunk ebédelni. Ülve megettük szendvicseinket, és újra buszba szálltunk, de a kevés hely miatt sokan egy másik buszba szorultak, így tartottunk Liptovská Mikulás felé, ahol rafting csónakokba szálltunk.

Kaptunk ruhát, amit páran kifordítva vettünk fel, de sikeresen eljutottunk a hajókhoz. Ott a csapatoknak elmagyarázta a szabályokat a kormányos, azután bemásztunk a hajókba és elindultunk. Sokan sikítottunk, ordibáltunk nagyon élveztük. Voltak borulások, de mindenki túlélte az egészet. Egyesek megijedtek, de a végén ők is nevettek. Miután már nem mehettünk több kört, vettünk inni és ennivalót a büfében, emiatt ketten elkéstek, de szerencsére senkit sem hagytunk ott. Felszálltunk és visszamentünk a táborba.

3. Programnap: Scout

Kedden reggel felhős időre ébredtünk, ami sajnos a nap további részében sem lett derűsebb. A mai napon a ”Scout” programon vettünk részt. A délelőtti programblokk kézműves foglalkozásokból állt, minden állomáson fél órát kaptunk. Őrsünk a kosárfonással kezdett, majd agyagból különböző alakokat formáltunk meg. Így került az asztalra angyal, ördög és rastamen. Következő állomásunk a fafaragás volt, ahol mindenki nekiállt fa evőkanalat farigcsálni. Pár percen belül a faforgács illata mellett a ragtapasz utáni kiáltozás törte meg a csendet, de mindenki mosolygós, vidám arccal jött ki a sátorból új használható/használhatatlan evőeszközökkel. Aki még kedvet kapott az szőhetett magának tarisznyát, vagy lábtörlőt, ami a sátor elé ilyen esős időben nagyon jól jött. Akinek pedig elég energiája maradt az különböző karkötő csomózásokat tanulhatott meg.
Az ebédünk húsleves (hús nélkül) és rántott hús volt krumplival. A délutáni „csendes pihenőben” mindenki vagy a sátrába vagy a melegedőbe menekült az eső és a hideg elől. A délutáni programblokk kovácsolással kezdődött, ahol dobókockák készültek, valamint régi lovagruhákban „harcoltak” őrstársaim egymással a többiek szórakoztatására.
Következő állomásunk az íjászat és ostorozás volt (Szotyival). Pár perc elteltével az ostorok királyának örömére az ostorok vége leszakadt így tovább is álltunk.
Este mindenki a melegedőbe menekült. Ahol a magyarok hatalmas táncos bulit tartottak. Zárásig maradtunk és mindenki mosollyal az arcán, a mai napról jó élményekkel ment el aludni.

International Culture Day

Szerdán egy újabb hűvös napra ébredtünk. Mikor mindenki összeszedte magát a reggeli kóma után, elmentünk reggelizni. Reggeli után a nagysátorba kellett menni, a Nemzeti nap nyitó ünnepségére. Miután ez lezajlott a miséig szabadfoglalkozás volt. Ez alatt az idő alatt a Magyar foci tehetségeink pályára léptek, 3 ország focistái ellen. Először a Lengyelek ellen játszottunk, és győztünk is ellenük. Ezután a Lengyelek játszottak mások ellen, és annyira jó volt, mert mi szurkoltunk nekik. Az egész tábor a: „POLSKA-POLSKA-POLSKA”-tól zengett. Ezután megint mi játszottunk , és ekkor meg már a Lengyelekkel együtt szurkoltunk a mieinknek. Ekkor meg a „RIA-RIA-HUNGÁRIA”-tól zengett a tábor. Ezt az egészet annyira jó volt tényleg átélni... annyira jó volt együtt szurkolni. Itt látszott igazán a lengyel-magyar barátság. Ezt követően még egy meccset játszottak a magyarok, mondanom sem kell, azt is megnyertük! A meccseket követően egy misén vettünk részt, amin volt egy-egy magyar olvasmány és könyörgés. Mise után elmentünk ebédelni, utána elkezdődtek a délutáni programok. A nagysátorban minden országnak jutott egy hely, ahol bemutathatta az országát és az országa cserkészetét. Ezen felül ételt is kellett csinálni. Mi túrórudit és természetesen jó kis zsíroskenyereket készítettünk, hagymával. Mindkét ételnek nagy sikere volt az embereknél, ahogy láttam. Mindezeket követően elkezdődtek az előadások. Mi Zita segítségével megtanultunk egy három perces kis táncot, amit ügyesen elő is adtunk. Majd miután lementünk a színpadról Magicman (Sebastian) elhívott minket egy játékra. Mivel nem tudtuk mit talált ki, nagyon izgatottak voltunk. A játék a következő volt: el kellett bújnunk, ezalatt Magic kiszúrt egy embert és odament hozzá és megkérdezte, hogy Bulgáriából jött-e. Miután az illető kétszer is mondta hogy nem, Magic elkiáltotta magát hogy „ BULGÁRIÁ”, ekkor mi kirohantunk ugrálva és körbeálltuk az épp kiszemelt embert és ordibálva-ugrálva énelektük, hogy: „Ó Bulgáriá tatta-ta-ra-ttata HEY„. Egész délután ezt a nem túl bonyolult, de annál viccesebb játékot játszottuk. Este a nagysátorban tehetségkutató zajlott, majd egy koncert, azután meg egy rövid disco. Persze akik ezeken nem voltak ott azoknak is remek hangulatban telt az este, akár a jó meleg büfében, akár a jó hangulatú teaházban. Nagyon jó volt ez a nap is.

4.  Programnap: Terra (Föld)

Csütörtökön 5-kor keltünk, azokkal a szerencsésekkel ellentétben, akik 8-kor indultak a táborból Gyönyörű napsütéses volt az időjárás reggelinket már a buszon elfogyasztottuk.

Célunk: Chopock meghódítása volt.

Elején hatalmas emelkedővel kezdtünk amelynek során mindenki elfáradt és máris egy kisseb 10 perces pihenőt tartottunk. A táj elképzelhetetlenül szép volt. Láttuk még a kb 10 évvel ezelőtti vihar nyomait a hegyoldalakon kidőlt fák mindenhol. A túravezetőnk siettet minket nem volt megállás. Félúton egy kis Hüttéhez érkeztünk ahol egy kisseb pihenőt tartottunk és Csapolt Kofolát ittunk. Chopock felé vezető úton sziklákon mentünk tovább vigyázni kellett hogy hova lépünk.   Mikor felértünk a csúcsra mindenki elkezdett énekelni utána enni, inni. Ezután került sor a csoport fényképre ahol kb. 18 voltunk ennyi-en vágtunk neki a 25km túrának. Vissza egy ideig ugyanazon az úton jöttünk. De egy pontnál megváltozattuk az útirányt és újabb kalandok vártak ránk: málna, áfonya evés. Mikor táborhelyre értünk nagyon megkönnyebbültünk, és éhesek lettünk. Este még a büfében volt kofola, rikiki, römi, süti…

5.  Programnap: Ignis

Reggeli után mindenki elindult az aznapi programjára, a mienk az „Ignis” volt.
Rögtön egy kis adrenalin növelő feladattal kezdtünk, kötélpályával. Megérkezésünk után már a fél csapat bukósisakban és hevederben állt készen arra, hogy egy kötéllétrán a magasba másszon majd onnan sikítások és ordítások közepette csússzon le.
Innen a következő állomásunk egy akadálypálya volt. Plusz pontnak számított és persze időnyerés is volt, ha mezítláb futottunk fel a patakban az első szakaszon. Természetesen a patak jéghideg volt, de őrsünk nem hátrált meg és bevállalta a hideg vizet is. A pálya végén mindenki térdig sáros volt, de boldog, mert a táborban a 3. legjobb időt futottuk.
A „sáros lábú mocsárlakó őrs” tovább indult és a következő állomáson már egymás nyakában ülve hajtogatta át az alattuk lévő lepedő darabot úgy, hogy nem léptek le a földre, és egymást megtartva adogatták át a frízbit a másik csapatnak. De ha az volt a feladat, akkor körben állva megfeszítettek egy kötelet, míg egy őrstársuk „kötéltáncolt” rajta.
Ezután következett a fiúk, de jómagam kedvenc játéka is a Counter Strike. Természetesen tábori felszereléssel. A fegyverek félbetört hokiütőkből és ruhacsipeszekből álltak, míg a lőfegyverek befőttes gumik voltak. Az egésznapot itt tudtuk volna tölteni, de tovább kellett mennünk. Újra előkerültek a hevederek és bukósisakok és neki is álltunk sörös rekeszeket egymásra rakosgatni, míg másztunk felfele. Őrsvezetőm, Manó rekordot döntött, 18 sörös rekesz felpakolásával, melyet hatalmas üvöltéssel mindenki tudtára akartunk hozni.
Ebédünk a változatosság kedvéért megint rántott hús volt krumplival és salátával.
A délutáni csendes pihenő után mozgalmas játékok következtek. A swedish játékokkal kezdtünk, ami hatalmas fa rudak ellökéséből és egy érdekes sakk szerű dobálós játékból állt. Innen tovább álltunk és frizbi fociba kezdtünk, mely nekem egyik kedvencem volt a napon. Ezután ismertük meg a játékot, melyet az amerikai filmekben a fiatal lányok testnevelés órán könnyedén játszanak, a Lacrosse-t, ami nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.
Következő állomunk a Ringo volt. Ez egy érdekes játék, ahol a frizbi és a röplabda keveredik. A nap utolsó állomása a Svingo volt, lényege, hogy futunk és számolunk, míg két összekötözött zokniban lévő labdát dobálunk messzebb a másik csapattól.
A magyarok közül még páran összeálltunk és megmaradt feles energiáinkat és kommandós ösztönünket a Counter Strike-ban vezettük le.
Vacsora után, ami rizses-hús (ragadós rizs kevés hús) volt. Mindenkinek egyenruhába kellett öltöznie és az egész tábort lefotózták.
 

Záró ceremónia

Ezután kezdődött meg a záró ceremónia. A nagy sátron kívül kellet mindenkinek gyülekeznie ahonnan bevonultunk a helyszínre. Az egész dzsembori „kerete” a négy alapelem volt (tűz, víz, föld, levegő). Így az IST egy folyosót alkotott, melyen be kellett vonulni, de ez nem is volt annyira kellemes. Fáklyák mentén haladtunk ez jelképezte a tüzet, földet szórtak ránk és vizet fröcsköltek valamint faforgáccsal is megspékelték a „művüket”, majd egy BiPi idézetet is mindenki kézbekapott. A ceremónián lejátszották a Jamboree dalt és a táborban készült képeket is vetítettek, majd igen hosszúra nyújtva megköszöntek mindent mindenkinek.
Az este folyamán 3 zenekar lépett fel melyek nagyon jó hangulatot teremtettek. A tábor lezárása pedig egy disco volt. Kimondottan változatos zenékkel és sok ismeretlen szlovák számmal…

Szerkesztette:

Bognár Keve